Alapszabály

2015.10.22. napján hatályos, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg
1 Általános rendelkezések

1.1 Az Egyesület neve: Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület (Hungarian Society of Economics)
1.2 Az Egyesület székhelye: 1112 Budapest, Meredek utca 8. II. em. 8.
1.3 Az Egyesület működése kiterjed az ország egész területére.
1.4 Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, természetes- és jogi személyek adományaiból és tevékenységéhez kapcsolódó bevételekből fedezi.

2 Az egyesület célja, tevékenysége

2.1 Az Egyesület célja, hogy elősegítse a magyar közgazdasági kutatásokat és a kutatási eredmények megvitatását. Az elméleti és alkalmazott közgazdasági témák szakmai vitája során törekszik a korszerű közgazdaságtudomány szemléletének és értékeinek közvetítésére, a gondolatok és érvek szabad kifejtésére. A szervezet külön gondot fordít arra, hogy a fiatal kutatóknak teret adjon eredményeik bemutatására és megvitatására. További cél, hogy az Egyesület segítségével a külföldön tanuló és dolgozó magyar közgazdászok szakmai kapcsolatot tartsanak fenn hazai kollégáikkal, a hazai kutatók pedig ösztönzést és támogatást kapjanak ahhoz, hogy nemzetközi mércével mérve is értékes eredményeket érjenek el. Az Egyesület legfontosabb rendezvénye az éves konferencia. E mellett céljainak elősegítése érdekében az Egyesület további konferenciákat, szemináriumokat és előadásokat szervez, kiadványokat jelentet meg és információs hálózatot működtet.
Az egyesület a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:63. § (3) bekezdése alapján az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

3 Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

3.1 Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki jelentkezési szándékát írásban jelzi az Elnökségnek, az Alapszabályt aláírva annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el, kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, és a tagdíjat megfizeti. Rendkívüli esetben az Elnökség kifogást emelhet a jelentkezés elfogadásával szemben; ez esetben a jelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról a Közgyűlés dönt. Fő szabály szerint a tagfelvétel az elnökség hatáskörébe tartozik. A tagfelvételt elutasító határozattal szemben előterjesztett jogorvoslatot rendkívüli közgyűlésen kell elbírálni.
3.2 A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:68. § alapján a tagsági jogviszony megszűnik a tag kilépésével; a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; a tag kizárásával; a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagdíjfizetés elmulasztása miatt – előzetes figyelmeztetés után – a tag törlésére van lehetőség. Amennyiben a tag külön felszólítás ellenére sem fizeti be éves tagdíját, úgy a törlésről szóló határozat meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Elnökség az érintettet legalább 7 nappal az évi rendes Közgyűlés előtt értesíti a törlésről. A törlésről szóló határozat ellen a tag a rendkívüli Közgyűléshez fordulhat jogorvoslattal.
3.3 A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:68. § alapján a tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
3.4 A Közgyűlés titkos, minősített (kétharmados) szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A tag kizárási eljárásának megindításáról az Elnökség határozatban dönt. Erről és a kizárási kezdeményezés okairól írásban értesíti az érintettet és az Egyesület többi tagját, kellő időt (legalább két hetet) adva az érintettnek a Közgyűlésre való felkészülésre, ahol védekezési lehetőséget kell biztosítani számára. A Közgyűlés a határozatáról írásban értesíti az érintettet, aki, amennyiben azt törvénysértőnek tartja, a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.
3.5 Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal pártoló tag címet adhat olyan természetes vagy jogi személyeknek, akik, illetve amelyek adományukkal nagymértékben segítik az Egyesület működését és céljainak elérését. A pártoló tag cím az Elnökség határozatától számítva egy évig viselhető. A pártoló tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, azzal a kivétellel, hogy a pártoló tag, illetve jogi személy esetén annak képviselője is jogosult a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, valamint a pártoló tag köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.
3.6 A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a „tag” kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a pártoló tagokra vonatkozó rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a „pártoló tag” kifejezést.
3.7 Az Egyesület mindenkori tagságáról nyilvántartást vezet.

4 A tagok jogai és kötelezettségei

4.1.1 A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:72. § (2) bekezdésével összhangban a tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
Az Egyesület minden tagja:
4.1.2 azonos szavazati joggal rendelkezik,
4.1.3 szavazati jogát személyesen gyakorolhatja minden kérdésben, amennyiben az Alapszabály nem rendelkezik másképpen,
4.1.4 részt vehet a tisztségviselők választásában és tisztségviselőül választható.
4.2 Az Egyesület minden tagja jogosult:
4.2.1 az Egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni az Elnökség és a Közgyűlés előtt,
4.2.2 az Elnökség felhatalmazásával és tagtársai közreműködésével az Egyesület céljainak megvalósulását elősegítő, illetve a tagok közötti személyes kapcsolatokat erősítő programokat, rendezvényeket szervezni,
4.2.3 betekinteni az Egyesület irataiba.
4.3 Az Egyesület minden tagja köteles:
4.3.1 Megfizetni a közgyűlési által megállapított éves tagdíjat egy összegben az egyesületbe való belépéskor, illetve évente legkésőbb a belépés évfordulója előtt.

5 A Közgyűlés

5.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlés a tagok összességéből áll, s az Egyesületet érintő bármely kérdésben jogosult dönteni. A Közgyűlés határozatai az Egyesület minden tagjára kötelezőek.

5.2. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:73. §-vel összhangban a közgyűlés évente legalább egy alkalommal – az éves konferencia idején és helyén – ülésezik. Amennyiben az adott évben nem rendezik meg az éves konferenciát, akkor a Közgyűlés idejéről és helyéről az Elnökség dönt. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az Elnökségen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

5.3. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:19. §-val összhangban a tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

5.4. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:74. §-vel összhangban a közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.

5.5. Az Elnökség a Közgyűlést a napirend, meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A Közgyűlés helyét, idejét és napirendjét legalább 2 héttel a Közgyűlés előtt a tagokkal igazolható módon átvett postai küldeményben vagy visszaigazolható elektronikus levél útján közölni kell. Amennyiben olyan év van, amikor sor kerül az Elnökség és az Elnök megújítására, akkor az Elnökség a Közgyűlés összehívásával egyidejűleg köteles közölni az Elnökség tagjelöltjeinek névsorát és az elnökjelöltek névsorát is. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:17. §-a alapján a meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését; az ülés napirendjét. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

5.6. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:81. §-a alapján az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Az Elnök vagy az Elnökség kezdeményezésére, vagy a tagok legalább 30%-ának közös indítványára az ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlést kell összehívni 30 napon belül, az általuk javasolt és elfogadott napirendi pontok kötelező tárgyalásával.

5.7. A Közgyűlés levezetése a mindenkori Elnök – akadályoztatása esetén – a Titkár feladata. A Közgyűlés mindenképpen határozatképes, ha a tagság legalább 50%-a plusz egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés újbóli összehívás esetén az eredeti napirendi pontok tekintetében és csak abban az esetben határozatképes a jelenlevők létszámára tekintet nélkül, amennyiben a Közgyűlésre szóló eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire és a megismételt Közgyűlés időpontja is előre közölve volt.

5.8. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel egy jegyzőkönyv-vezetőt és két szavazatszámlálót választ. A Jegyzőkönyvet az Elnök, az Elnökségi Titkár és a Közgyűlés bármely két tagja aláírásával hitelesíti. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

5.9. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:76. §-a alapján az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

5.10. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:75. §-a alapján a közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

5.11. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:82. §-a alapján kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.
(2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

6 Az Elnökség

6.1 . A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:77. §-a alapján az egyesület ügyvezetését az egyesület elnöksége látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.
A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:78. §-a alapján az elnökség öt (5) tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.
Az aktuális elnökség felkér egy három tagú jelölő bizottságot úgy, hogy az legkésőbb 4 héttel a Közgyűlés előtt a tagoktól írásbeli javaslatokat kérhessen. Jelölő bizottság ezeket figyelembe véve dönt az Elnökségi tagságra jelöltek névsoráról oly módon, hogy a jelöltek száma legalább kétszerese legyen a betöltendő posztok számának. A jelöltek névsorát az Elnökség a Közgyűlés összehívásakor köteles közölni a tagokkal írásban vagy elektronikus úton. Az öttagú Elnökség legalább három tagjának egyetemi oktatónak vagy közgazdaságtannal foglalkozó kutatóintézet munkatársának kell lennie. Az Elnökségi tagok megválasztására a taggyűlésen kerül sor titkos szavazás útján. Az Elnök mellett az a 4 jelölt válik az Elnökség tagjává, akik a fenti foglalkozásra vonatkozó feltétel mellett, az egyidőben megválasztott Elnök személyét adottnak véve, a legtöbb szavazatot kapták.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. A vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól.

6.2. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:80. §-a alapján az elnökség feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

6.3. Az Elnökség tagjai közé tartozik az Elnök és a Titkár.
6.4. Az Elnökség legalább évente kétszer ülésezik.
6.5. Az Elnökség rendes üléseinek időpontját az Elnök határozza meg. Az Elnök – akadályoztatása esetén a Titkár – az Elnökség rendes ülését a napirend közlésével hívja össze. Az Elnökség rendes ülésének helyét, idejét és napirendjét legalább 2 héttel az ülés előtt az érintettekkel igazolható módon átvett postai küldeményben, vagy visszaigazolható elektronikus levélben közölni kell.
6.6. Az Elnök vagy bármelyik két Elnökségi tag jogosult rendkívüli ülés összehívására.
6.7. Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha legalább 3 Elnökségi tag, köztük az Elnök jelen vannak. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
6.8. Amennyiben az Elnökség tagjainak száma 3 fő alá csökken, a rendkívüli Közgyűlésen új elnökségi tagokat kell választani.
6.9. Az Elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnökségi Titkár által kijelölt Elnökségi tag készít. A jegyzőkönyv nyilvános.
6.10. Az Elnökségi tagság felfüggesztésre kerül tartós távollét esetén (6 hónapot meghaladó időtartam).
6.11. Az Elnökségi tagság megszűnik:
6.12.1 lemondással,
6.12.2 a tag halálával,
6.12.3 Közgyűlés általi visszahívással. Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
6.12.4 a mandátum lejártával.
6.12. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. § alapján Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

7 Az Elnök

7.1 Az Egyesület élén az Elnök áll. Az Elnököt a Közgyűlés választja meg. Az Elnök mandátuma két évre szól, amely meghosszabbítható.
7.2 A következő időszaki Elnököt a Közgyűlés legalább egy évvel hivatalba lépése előtt választja. Az így megválasztott személy hivatalba lépéséig Megválasztott Elnök. Az Elnök személyére vonatkozóan az aktuális Elnökség 4 héttel a Közgyűlés előtt a tagoktól írásbeli javaslatokat kér. Ezeket figyelembe véve az Elnök személyére jelöltek névsoráról az aktuális Elnökség dönt, oly módon, hogy legalább két jelöltet terjeszt elő, s a névsort a Közgyűlés összehívásakor köteles közölni a tagokkal igazolható módon átvett postai küldeményben, vagy visszaigazolható elektronikus levél útján. Az Elnök megválasztására a taggyűlésen titkos szavazás útján kerül sor. Az a jelölt válik Megválasztott Elnökké, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlést levezető Elnök szavazata dönt. A Megválasztott Elnök megválasztásától hivatalba lépéséig szavazati jog nélkül állandó meghívottként akkor is részt vesz az aktuális Elnökség munkájában, ha annak nem tagja.
7.3 Az Elnök:
7.3.1 összehangolja az Egyesület munkáját, irányítja az Elnökséget, valamint intézi az Egyesület napi feladatait a Közgyűlés és az Elnökség határozatai alapján,
7.3.2 képviseli az Egyesületet helyi, országos és nemzetközi fórumokon, valamint az Elnökséggel egyetértésben sajtónyilatkozatot tesz,
7.3.3 rendkívüli Közgyűlést hív össze,
7.3.4 a Közgyűlés elé terjeszti az Elnökség által elkészített éves beszámolót, valamint az éves költségvetés tervezetét,
7.3.5 ellenőrzi a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését és felhasználását, illetve a kiadások számláit,
7.3.6 ellenőrzi az Egyesület tevékenysége során keletkezett írásos dokumentumokat.

8 Az Elnökségi Titkár

8.1 Az Elnökségi Titkárt az Elnökség választja saját tagjai közül, titkos szavazással. A mandátum időtartama megegyezik az Elnökség mandátumával.
8.2 Az Elnökségi Titkár:
8.2.1 az Elnököt akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti. Az Elnök teljes hatáskörű helyettesítéséhez három hónapot meghaladó akadályoztatás esetén a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges;
8.2.2 kezeli az Egyesület pénzeszközeit,
8.2.3 kezeli és nyilvántartja az Egyesület számláit, ellenőrzi azok hitelességét,
8.2.4 vezeti a pénztárkönyvet,
8.2.5 az Elnökség előtt negyedévente beszámol az Egyesület pénzügyi helyzetéről,
8.2.6 visszaélés gyanúja esetén köteles az Elnököt értesíteni.

9 Az Egyesület képviselete

9.1 Az egyesület képviseletére, az egyesület nevében aláírásra az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén a jelen Alapszabály 8. pontjában foglaltakkal összhangban az Elnökségi Titkár jogosult.
9.2 Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Egyesület Elnöke is és az Elnökségi Titkár is jogosult, önálló aláírással.

10 Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

10.1 Az Egyesület éves tagdíját a Közgyűlés évente állapítja meg. Ennek minimális összege 5000 Ft, azaz ötezer forint. Diákok esetében a Közgyűlés ennél alacsonyabb, de legalább 1000 Ft, azaz ezer forint tagdíjat is meghatározhat.
10.2 A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezik. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
10.3 Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, az Egyesület tevékenységéhez kapcsolódó bevételekből, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik.
10.4 Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

11 Az Egyesület megszűnése

11.1. Az Egyesület megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A jogutód nélkül megszűnt Egyesületnek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona az Egyesület tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők az Egyesület javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
A jogutód nélkül megszűnt Egyesület tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
11.2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

12 Vegyes rendelkezések

12.1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat a választásokon.
12.2. Az Egyesület nem tekinti feladatának a közgazdászok érdekvédelmét, továbbá azt sem, hogy testületileg állást foglaljon közgazdaságtudományi, közgazdasági vagy gazdaságpolitikai vitákban, illetve véleményezze más szervezetek vagy személyek munkáját. Ilyen kérdésekről az Egyesület nem nyilvánít kollektív véleményt.
12.3. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyesületekre vonatkozó rendelkezései, illetve a Közgyűlés határozatai irányadók.

Ezen változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület Közgyűlése a Budapesten 2015. október 22-én megtartott Közgyűlésen fogadta el.

Kelt, Budapest, 2015. október 22.

Csatolmány	Méret
MKE_Alapszabaly_20151022.pdf	93.28 kB